Vállalkozásalapítás Németországban külföldi befektetők számára

Jogi forma kiválasztása, GmbH-alapítás, fióktelep, cégjegyzék, iparűzési bejelentés, adók, üzleti bankszámla, átláthatósági nyilvántartás és tartózkodási jog: a lépések, sorrendjük és a tipikus buktatók áttekintése.

Áttekintés

Aki külföldi vállalkozásként vagy külföldi befektetőként Németországban kíván üzleti tevékenységet folytatni, először alapvető döntést kell hoznia: saját német társaság (többnyire GmbH) vagy a meglévő külföldi vállalkozás fióktelepe. Ezt követi rögzített sorrendben a cégjegyzék, az iparűzési bejelentés, az adóügyi nyilvántartásba vétel, az üzleti bankszámla és az átláthatósági nyilvántartás.

Ez az útmutató uniós és harmadik országbeli vállalkozóknak szól, akik Németországban telephelyet, leányvállalatot vagy új üzletet hoznak létre. Nem helyettesíti az egyedi tanácsadást, de megmutatja, milyen lépések szükségesek, milyen sorrendben, és hol vész el jellemzően idő.

Aki új társaság alapítása helyett meglévő német társaságot vásárol vagy abban részesedést szerez, annak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a külgazdasági jog szerinti beruházás-ellenőrzés alkalmazandó-e (AWV 55. és köv. §). Érzékeny ágazatokban, például a védelmi iparban, a kritikus infrastruktúrákban és egyes kulcstechnológiák terén bejelentési és engedélyezési kötelezettségek állnak fenn, amelyeket a tranzakció végrehajtása előtt teljesíteni kell.

A jogi forma kiválasztása

A legtöbb külföldi befektető számára a GmbH a helyes választás: felelősségi és adójogi szempontból elválasztja a német üzletet az anyavállalattól, a bankok, bérbeadók és hatóságok pedig jól ismerik. A fióktelep főként akkor éri meg, ha az anyavállalat Németországban üzletének csak kisebb részét bonyolítja, és az induló veszteségeket külföldi nyereségével kívánja elszámolni.

Jellemző	GmbH	UG (haftungsbeschränkt)	Fióktelep
Jogalany	Önálló jogi személy	Önálló jogi személy	A külföldi vállalkozás része
Felelősség	A társasági vagyonra korlátozott	A társasági vagyonra korlátozott	A teljes anyavállalat felel
Minimális tőke	25 000 €, ebből legalább 12 500 € befizetve a bejelentés előtt	1 €-tól; az éves nyereség 25%-a tartalékba, amíg el nem éri a 25 000 €-t	Nincs
Közjegyző	Igen (társasági szerződés, bejelentés)	Igen	Igen (csak a cégjegyzéki bejelentés)
Adózás	Korlátlan társaságiadó-kötelezettség; társasági adó 15% + szolidaritási pótlék + iparűzési adó (Gewerbesteuer), összesen kb. 30%	Mint a GmbH	Korlátozott adókötelezettség a telephely nyeresége után; nyereségallokáció az AStG 1. § (5) bek. és a BsGaV szerint
Kifizetés az anyavállalatnak	Osztalékfizetés tőkehozam-adóval (Kapitalertragsteuer); legalább 10%-os (legalább 12 hónapja fennálló) részesedéssel rendelkező uniós anyavállalat esetén kérelemre 0% (EStG 43b. §), ha a visszaélés-ellenes szabály nem alkalmazandó (EStG 50d. § (3) bek.); mentességi igazolás vagy visszatérítés a BZSt útján (EStG 50c. §)	Mint a GmbH	A nyereség átutalása nem forrásadóköteles
Megítélés a bankok és ügyfelek körében	Magas	Inkább alacsony	Az anyavállalattól függ
Tipikus alkalmazás	Tartós üzlet, személyzet, ingatlanok, felelősségi kockázattal járó megbízások	Kis tőkéjű, kisebb alapítások	Értékesítési iroda, projektüzlet, piaci tesztelés

Nem önálló jogi forma a képviseleti iroda (Repräsentanz, kapcsolattartó iroda): csak kapcsolatokat ápolhat és piackutatást végezhet, szerződést azonban nem köthet. Ha ténylegesen operatív tevékenységet folytat, adójogi szempontból telephely keletkezik, bejegyzés nélkül is.

GmbH alapítása lépésről lépésre

A GmbH csak a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre (GmbHG 11. §). Aki előtte a társaság nevében jár el, személyesen felel. A lépések áttekintése:

1. A társasági szerződés meghatározása
   Legfeljebb három tag és egy ügyvezető esetén elegendő a törvényi mintaokirat (Musterprotokoll, GmbHG 2. § (1a) bek.). Külföldi anyavállalattal, több taggal vagy az üzletrész-átruházás korlátozására (vinkulálás), jóváhagyási fenntartásokra és tagváltozásra vonatkozó szabályokkal rendelkező társaságok esetén egyedi társasági szerződés javasolt.
2. Közjegyzői okiratba foglalás
   Személyesen vagy a Szövetségi Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül videókonferencián is lehetséges (GmbHG 2. § (3) bek., BeurkG 16a. és köv. §); 2023 augusztusa óta nem pénzbeli hozzájárulással történő alapításnál is. Az online alapításhoz minden résztvevőnek eID-képes személyazonosító okmányra van szüksége (német személyi igazolvány, elektronikus tartózkodási engedély vagy notifikált uniós eID). Sok harmadik ország polgárainak ezért személyesen kell megjelenniük, vagy közjegyzőileg hitelesített és apostille-jal ellátott meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kell eljárniuk.
3. Az ügyvezető kinevezése
   Az ügyvezetőnek nem kell németországi lakóhellyel vagy német állampolgársággal rendelkeznie. A cégbíróság felé nyilatkozik arról, hogy kinevezésének nincs akadálya (GmbHG 8. § (3) bek., 6. § (2) bek.). Az ehhez szükséges kioktatást külföldi közjegyző vagy német konzulátus is elvégezheti.
4. Üzleti bankszámla nyitása és a törzstőke befizetése
   Minden üzletrész névértékének legalább egynegyedét, összesen pedig a minimális törzstőke legalább felét (12 500 €) a bejelentés előtt a „GmbH in Gründung” (alapítás alatt álló GmbH) számlájára kell befizetni. Az ügyvezető a bejelentésben nyilatkozik arról, hogy a hozzájárulásokat teljesítették, és azok véglegesen a szabad rendelkezése alatt állnak (GmbHG 8. § (2) bek.); a valótlan nyilatkozat személyes felelősséget von maga után (GmbHG 9a. §). Ha a pénz a befizetés után nem sokkal kölcsönként vagy szolgáltatások ellenértékeként visszafolyik az anyavállalathoz, rejtett nem pénzbeli hozzájárulás vagy oda-vissza fizetés (Hin- und Herzahlen) állhat fenn; a hozzájárulás ekkor egészben vagy részben teljesítetlennek minősülhet (GmbHG 19. § (4), (5) bek.). Lásd még az Üzleti bankszámla című fejezetet.
5. Cégjegyzéki bejelentés
   A közjegyző elektronikusan jelenti be a társaságot. Csatolni kell a társasági szerződést, a taglistát, az ügyvezetők kinevezésének igazolását, külföldi tagok esetén pedig létezésük és képviseletük igazolását (friss cégkivonat apostille-jal és hiteles fordítással).
6. Bejegyzés
   Cégbíróságtól függően hiánytalan dokumentáció esetén néhány naptól három hétig tart. A bejegyzéstől kezdve a GmbH az eljárók személyes felelőssége nélkül működhet.

Költségek (tájékoztató jelleggel)

Mintaokirattal és 25 000 € törzstőkével történő készpénzes alapítás esetén a közjegyzői és cégjegyzéki költségek többnyire 800 és 1500 € között vannak. Egyedi társasági szerződéssel, külföldi tagokkal és fordításokkal 2000–4000 € a szokásos, plusz a tanácsadás díja.

Külföldi társaság fióktelepe

A fióktelepet be kell jegyeztetni a cégjegyzékbe, ha a külföldi vállalkozás Németországban saját vezetéssel, saját ügyletekkel és saját könyveléssel rendelkező, szervezetileg önálló egységet tart fenn (HGB 13d–13g. §). Önálló jogi személyiséget ezáltal nem szerez.

A bejelentést a külföldi társaság törvényes képviselői teszik meg német közjegyző útján a fióktelep székhelye szerinti cégbíróságnál. Általában a következők szükségesek:

• a főtelep friss cégkivonata apostille-jal, illetve felülhitelesítéssel és hiteles német fordítással,
• a társasági szerződés vagy alapszabály hiteles másolata fordítással (HGB 13g. § (2) bek. a GmbH-hoz hasonló társaságok esetén),
• adatok a jogi formáról, a nyilvántartásról és a cégjegyzékszámról, a tőkéről, a tevékenységi körről és a fióktelep címéről,
• az ügyvezetők képviseleti jogosultságának igazolása, valamint nyilatkozatuk arról, hogy kinevezésüknek nincs akadálya,
• adott esetben a fióktelep állandó képviselőjének kinevezése jogköreinek megjelölésével (HGB 13e. § (2) bek. 5. mondat 3. pont).

A fióktelep cégneve megegyezik a főtelepével; az olyan kiegészítés, mint a „Zweigniederlassung Frankfurt” (frankfurti fióktelep), megengedett és szokásos. Az EU- és EGT-államokból származó társaságok esetén a nyilvántartások az európai cégnyilvántartási összekapcsolási rendszeren (BRIS) keresztül cserélnek információt. Az anyavállalatnál bekövetkezett változásokat, például az ügyvezető személyének változását, a német cégjegyzéknél is be kell jelenteni.

Iparűzési bejelentés és engedélyek

Minden iparszerű tevékenységet folytató GmbH-nak és fióktelepnek be kell jelentenie üzemét a település iparhatóságánál (Gewerbeamt), mégpedig a tevékenység megkezdésével egyidejűleg (GewO 14. §). A bejelentés a legtöbb városban online is lehetséges; a díj többnyire 20 és 60 € között van.

Az iparhatóság az adatokat automatikusan továbbítja az adóhivatalnak (Finanzamt), az Ipari és Kereskedelmi Kamarának (IHK) (illetve a Kézműves Kamarának), a baleset-biztosítási szakmai egyesületnek (Berufsgenossenschaft) és a statisztikai hivatalnak. Az IHK-tagság az iparszerű vállalkozások számára törvényileg kötelező és díjköteles.

Bizonyos tevékenységekhez a bejelentés nem elegendő. Ilyenkor a tevékenység megkezdése előtt engedély vagy nyilvántartásba vétel szükséges:

Tevékenység	Szükséges	Illetékes
Engedélyköteles kézműipar (HwO A melléklet, pl. villanyszerelés, víz- és gázszerelés, tetőfedés)	Bejegyzés a kézműves névjegyzékbe; mesterlevél vagy azzal egyenértékű képesítés, EU/EGT-polgárok esetén elismerés az EU/EGT kézműipari rendelet alapján	Kézműves Kamara
Munkaerő-kölcsönzés	Engedély az AÜG 1. §-a szerint	Szövetségi Munkaügyi Ügynökség
Alkoholt felszolgáló vendéglátóhely	Vendéglátóipari engedély (tartományonként eltérően)	Település
Ingatlanközvetítők, ingatlanfejlesztők, lakóingatlan-kezelők	Engedély a GewO 34c. §-a szerint	Iparhatóság, illetve IHK
Biztosítás- és befektetésközvetítés	Engedély a GewO 34d., 34f. §-a szerint	IHK
Vagyonőrzés	Engedély a GewO 34a. §-a szerint	Iparhatóság
3,5 t feletti kereskedelmi célú közúti árufuvarozás	Engedély, illetve közösségi engedély	Közlekedési hatóság

Amint munkavállalókat foglalkoztatnak, további két bejelentés szükséges: az üzemszám (Betriebsnummer) igénylése a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség üzemszám-szolgálatánál, valamint a bejelentés az illetékes Berufsgenossenschaftnál a nyitástól számított egy héten belül (SGB VII 192. §).

Adóügyi nyilvántartásba vétel

A tevékenység megkezdésétől számított egy hónapon belül az adóügyi nyilvántartásba vételi kérdőívet elektronikusan, az ELSTER rendszeren keresztül kell benyújtani (AO 138. § (1b) bek.). Adószám nélkül nem állítható ki szabályszerű számla, és sok ügyfél csak a közösségi adószám (USt-IdNr.) bemutatása után fizet.

Szám	Mire szolgál	Ki adja ki	Megjegyzés
Adószám (Steuernummer)	Adóbevallások, számlák	Illetékes adóhivatal	A kérdőív vizsgálata után, többnyire 2–6 hét
Közösségi adószám (USt-IdNr.)	Közösségen belüli termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások	Szövetségi Központi Adóhivatal (BZSt)	A kérdőívben egyúttal igényelhető
Gazdasági azonosítószám (W-IdNr.)	Egységes azonosító hatóságok és nyilvántartások számára (AO 139c. §)	Szövetségi Központi Adóhivatal (BZSt)	A BZSt fokozatosan, külön kérelem nélkül adja ki; feltüntetése jelenleg önkéntes, addig az adószám az irányadó

Illetékes adóhivatal

Német GmbH esetén valamennyi adónemben az ügyvezetés helye szerinti adóhivatal illetékes (AO 20. §). A fióktelepnél más a helyzet: a jövedelemadókat a telephely szerinti adóhivatal kezeli, a külföldi vállalkozás általános forgalmi adójára (Umsatzsteuer) viszont származási országonként központi illetékesség érvényes (AO 21. § (1) bek. 2. mondat, összefüggésben az áfa-illetékességi rendelettel), például Portugália, Spanyolország és Horvátország esetén a kasseli adóhivatal, Magyarország esetén 2026 januárja óta átmenetileg a nürnbergi adóhivatal (BMF, BStBl 2026 I 3. o.). Ugyanezek az adóhivatalok illetékesek a külföldi építőipari vállalkozások béradójára (Lohnsteuer) is.

Folyamatos adóbejelentések

• Elektronikus áfa-előbevallások, az adó összegétől függően havonta vagy negyedévente.
• Béradó-bejelentések, amint munkavállalókat foglalkoztatnak.
• Társasági adó- és iparűzésiadó-előlegek az adóhivatal és a település által megállapítottak szerint.

Transzferárak

A német leányvállalat és a külföldi anyavállalat közötti ügyleteket (management fee-k, licencek, kölcsönök, áruszállítások) a szokásos piaci ár elve szerint kell árazni és dokumentálni (AStG 1. §, AO 90. § (3) bek.). Egy kezdettől fogva írásban megkötött csoporton belüli szerződés később megkíméli a vállalatot az adóellenőrzéssel folytatott vitáktól.

Üzleti bankszámla

A gyakorlatban az üzleti bankszámla a leggyakoribb szűk keresztmetszet: számla nélkül nincs törzstőke-befizetés, befizetés nélkül nincs cégjegyzéki bejelentés. Ezért a számlanyitást a közjegyzői okiratba foglalással párhuzamosan tervezze, ne utána.

A pénzmosás elleni törvény (GwG) alapján a bankok kötelesek azonosítani a társaságot, annak képviselőit és valamennyi tényleges tulajdonosát (GwG 10–12. §). Emellett be kell szerezniük az átláthatósági nyilvántartásba való bejegyzés igazolását (GwG 11. § (5) bek.). Általában a következőket kérik:

• közjegyzői alapító okirat, illetve társasági szerződés és taglista,
• az ügyvezetők és a tényleges tulajdonosok érvényes személyazonosító okmányai,
• külföldi tagok esetén friss cégkivonat apostille-jal és fordítással, valamint a tulajdonosi lánc szervezeti ábrája,
• adatok az üzleti modellről, a várható árbevételről és a források eredetéről,
• később a cégkivonat és az adószám.

Tipikus akadályok külföldi alapítók számára

• Sok fiókhálózattal rendelkező bank megköveteli az ügyvezetők személyes megjelenését Németországban. Az online videós azonosítás nem minden útlevéllel működik.
• Fokozott pénzmosási kockázatú országokból származó érintettek esetén szigorított ügyfél-átvilágítás alkalmazandó (GwG 15. §). A vizsgálat ilyenkor gyakran több hétig tart.
• Az átlátható dokumentáció nélküli, összetett holdingstruktúrák gyakran elutasításhoz vezetnek.

Átláthatósági nyilvántartás

Minden GmbH-nak és UG-nek aktívan be kell jelentenie tényleges tulajdonosait az átláthatósági nyilvántartásba, az egyszemélyes GmbH-nak is. 2021 óta a nyilvántartás teljes körű nyilvántartás; a cégjegyzékbe való bejegyzés már nem helyettesíti a bejelentést.

Ki a tényleges tulajdonos?

Minden olyan természetes személy, aki közvetlenül vagy közvetve az üzletrészek vagy szavazati jogok több mint 25%-ával rendelkezik, vagy más módon gyakorol ellenőrzést (GwG 3. § (2) bek.). Külföldi anyavállalat esetén a tulajdonosi láncot a csúcson álló természetes személyekig kell követni. Ha senki sem azonosítható, az ügyvezetők fiktív tényleges tulajdonosnak minősülnek.

Bejelentendő adatok

Utónév és családi név, születési idő, lakóhely, állampolgárság(ok), valamint a gazdasági érdekeltség jellege és mértéke.

Határidő

A bejelentést az alapítás után haladéktalanul meg kell tenni; a változásokat (üzletrész-átruházás, új holdingstruktúra, egy tényleges tulajdonos költözése) szintén haladéktalanul. Évenkénti megismétlés nem szükséges. A nyilvántartás vezetéséért a nyilvántartást vezető szerv csekély éves díjat számít fel.

A jogsértések következményei

A jogsértések szabálysértésnek minősülnek. A bírság súlyos gondatlanság esetén legfeljebb 100 000 €, szándékosság esetén legfeljebb 150 000 €, súlyos, ismételt vagy rendszeres jogsértés esetén legfeljebb 1 millió € vagy a gazdasági előny kétszerese (GwG 56. § (1), (2) bek.). A jogerős bírságot kiszabó határozatokat nyilvánosan közzéteszik (GwG 57. §). A bankok és más kötelezettek bejelentik a nyilvántartás és saját megállapításaik közötti eltéréseket (GwG 23a. §), ami a gyakorlatban gyakran késlelteti a számlanyitást.

Külföldi társaságok

Külföldi társaságnak akkor kell Németországban nyilvántartásba vetetnie magát, ha itt ingatlant szerez vagy ingatlantulajdonos társaságban szerez részesedést, feltéve, hogy adatai még nem szerepelnek egy másik uniós tagállam nyilvántartásában (GwG 20. § (1) bek. 2. mondat). A puszta fióktelep önmagában nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget.

Az Európai Unió Bíróságának 2022. november 22-i ítélete (C-37/20, C-601/20) óta a nyilvánosság nem tekinthet be a nyilvántartásba; hozzáférése a hatóságoknak, a GwG szerinti kötelezetteknek és a jogos érdekkel rendelkező személyeknek van.

Tartózkodási jog harmadik országbeli ügyvezetők és tagok számára

A tagok és az ügyvezetők feladataikat elvileg külföldről is elláthatják; sem a német állampolgárság, sem a németországi lakóhely nem feltétel. Tartózkodási engedélyre csak akkor van szükség, ha a harmadik országbeli személy Németországban kíván élni, vagy itt az üzleti utakon túlmenően kíván tevékenykedni. Az EU, az EGT és Svájc polgárainak nincs szükségük tartózkodási engedélyre.

Helyzet	Tipikus út	Megjegyzés
Rövid üzleti utak (megbeszélések, közjegyzői időpont, banki tárgyalás)	Vízummentesen vagy schengeni vízummal, bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig	Nem minősül szoros értelemben vett keresőtevékenységnek; az üzleti utak megengedettek (BeschV 16. §)
Jelentős részesedéssel nem rendelkező, alkalmazotti ügyvezető Németországba költözik	Tartózkodási engedély foglalkoztatás céljából (AufenthG 19c. § (1) bek.); törvényes képviselőként a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség hozzájárulása nélkül (BeschV 3. §)	Munkaszerződés, illetve megbízási szerződés és a kinevezési határozat benyújtása
Jelentős részesedéssel rendelkező tag-ügyvezető	Tartózkodási engedély önálló vállalkozói tevékenység céljából (AufenthG 21. §)	Életképes üzleti terv, biztosított finanszírozás és pozitív gazdasági hatás; az IHK szakvéleménye
Vezető vagy szakértő vállalatcsoporton belüli kiküldetése	ICT-kártya (AufenthG 19. §)	Legalább hat hónapos előzetes foglalkoztatás a vállalatcsoportnál
Szakemberek az új társaság számára	Uniós kék kártya, tartózkodási engedély szakemberek számára (AufenthG 18a., 18b., 18g. §)	Gyorsított szakember-eljárás lehetséges az idegenrendészeti hatóságon keresztül (AufenthG 81a. §)

A vízumot a származási országban működő német külképviseleten kell kérelmezni. Egyes nagykövetségeken több hónapos várakozási idő is szokásos, ezt az alapítás ütemtervébe be kell kalkulálni.

Folyamatos kötelezettségek az alapítás után

A bejegyzéssel megkezdődnek a német tőketársaság kötelezettségei, függetlenül attól, hogy már keletkezik-e árbevétel. Teljesítésükért az ügyvezetők személyesen felelnek.

Kötelezettség	Tartalom	Határidő
Könyvvezetés	Kettős könyvvitel a HGB és a GoBD szerint, német nyelven és euróban (HGB 238. és köv. §, AO 146. §)	Folyamatosan
Megőrzés	Könyvek és éves beszámolók 10 évig, könyvelési bizonylatok 8 évig (AO 147. §, HGB 257. §)	A naptári év végétől
E-számla	Az elektronikus számlák fogadása 2025 óta kötelező; kiállításuk 2027-től kötelező 800 000 € feletti előző évi árbevétel esetén, 2028-tól mindenki számára	Törvényben ütemezve
Éves beszámoló	Mérleg, eredménykimutatás, közepes és nagy GmbH-k esetén kiegészítő melléklet és üzleti jelentés is (HGB 264. §)	Kis GmbH: az üzleti év végét követő 6 hónapon belül
Közzététel	Benyújtás az Unternehmensregister részére; a mikrotársaságok a mérleget letétbe helyezhetik (HGB 325., 326. §)	Az üzleti év végét követő 12 hónapon belül; mulasztás esetén rendbírság (HGB 335. §)
Adóbevallások	Társasági adó, iparűzési adó, általános forgalmi adó, elektronikusan	Tanácsadó nélkül a következő év július 31., tanácsadóval meghosszabbított határidő
Taglista	Új lista a részesedések minden változásakor (GmbHG 40. §)	Haladéktalanul
Átláthatósági nyilvántartás	A tényleges tulajdonosokat érintő változások	Haladéktalanul

Két kötelezettséget a külföldi ügyvezetők gyakran alábecsülnek:

Ellenőrzőlista és tipikus hibák

Külföldi tagok általi alapításoknál a következő sorrend bizonyult be:

• Jogi forma és telephely meghatározása (GmbH vagy fióktelep, település és adószorzó)
• Az anyavállalat cégkivonatának beszerzése apostille-jal és fordítással
• A cégnév megengedhetőségének és összetéveszthetőségének ellenőriztetése az IHK-val
• Üzleti cím biztosítása (bérleti szerződés vagy kézbesítésre alkalmas címet nyújtó irodaszolgáltatás)
• Közjegyzői időpont egyeztetése, a társasági szerződés és a taglista véglegesítése
• A számlanyitás párhuzamos elindítása
• A törzstőke befizetése és az igazolás megküldése a közjegyzőnek
• Cégjegyzéki bejelentés a közjegyző által
• Bejelentés az átláthatósági nyilvántartásba
• Iparűzési bejelentés, szükség esetén engedélyek kérelmezése
• Adóügyi kérdőív benyújtása az ELSTER-en keresztül, a közösségi adószám egyidejű igénylésével
• Személyzet esetén: üzemszám, Berufsgenossenschaft, bérszámfejtés beállítása
• Csoporton belüli transzferár-szerződések írásbeli megkötése
• Könyvelés és határidőnapló felállítása az adókhoz és az éves beszámolóhoz

Tipikus hibák a gyakorlatból

• A GmbH nevében a bejegyzés előtt kötnek szerződéseket az „in Gründung” (alapítás alatt) toldat nélkül, és anélkül, hogy az eljárók személyes felelősségét tisztáznák.
• A külföldi okiratok túl régiek, nincsenek apostille-jal ellátva, vagy csak hitelesítés nélkül vannak lefordítva; a cégbíróság elutasítja a bejelentést.
• A törzstőkét a közjegyzői okiratba foglalás előtt vagy magánszámlára fizetik be; ekkor szabályszerűen nem teljesítettnek minősülhet, így a hozzájárulási kötelezettség fennmarad.
• Az anyavállalat szerződés nélkül tevékenykedik, és észrevétlenül telephelyet hoz létre.
• Az átláthatósági nyilvántartásba való bejelentés elmarad, mert a tagok már szerepelnek a cégjegyzékben.
• A tényleges németországi ügyvezetés nélküli virtuális iroda problémákhoz vezet a banknál, az adóhivatalnál és a kettős adóztatási egyezmény szerinti illetőség megállapításánál.

Miben segít a WYN LEGAL

A WYN LEGAL a teljes alapítási folyamat során kíséri a külföldi vállalkozásokat és befektetőket, jogi és adóügyi kérdésekben egy kézből, német, angol, portugál és magyar nyelven. Ide tartozik a struktúra kiválasztása, a társasági szerződés és a cégjegyzéki dokumentumok előkészítése, a közjegyzővel és a bankkal való egyeztetés, az adóügyi nyilvántartásba vétel, valamint a folyamatos könyvelés, bérszámfejtés és az éves beszámolók elkészítése.

Ez az útmutató általános áttekintést ad a 2026. októberi jogi helyzetről. Nem helyettesíti az egyedi ügyre szabott tanácsadást. A jogszabályok, határidők és a hatósági gyakorlat változnak; a konkrét esetre vonatkozó helyességért felelősséget nem vállalunk.