Munkavállalók kiküldése Németországba külföldi építőipari vállalkozások számára

A1-igazolás, munkavállalási engedély, minimálbér, bejelentés a vámhatóságnál, SOKA-BAU, munkaidő-nyilvántartás, FKS-ellenőrzések, adók és a megrendelő felelőssége: mire kell figyelni egy németországi építkezésen végzett munka előtt és alatt.

Áttekintés

Aki külföldi székhelyű vállalkozásként munkavállalókat küld egy németországi építkezésre, továbbra is azok munkáltatója marad, de az első naptól be kell tartania a német minimális munkafeltételeket, előzetesen be kell jelentenie a kiküldetést, és Németországban rendelkezésre kell tartania a dokumentumokat. A társadalombiztosítás a származási országban marad, ha érvényes A1-igazolás vagy szociális biztonsági egyezmény szerinti kiküldetési igazolás áll rendelkezésre.

Mindezt a német vámhatóság feketemunka elleni pénzügyi ellenőrzése (Finanzkontrolle Schwarzarbeit, FKS), az építőiparban emellett a SOKA-BAU ellenőrzi. A legtöbb bírság nem bérdömping, hanem formai hibák miatt keletkezik: hiányzó bejelentés, hiányos munkaidő-nyilvántartás, csak a származási ország nyelvén vagy nem az építkezésen rendelkezésre álló dokumentumok.

Terület	Mi érvényes	Jogalap
Munkaszerződés	A származási ország joga, de legalább a német alapvető munkafeltételek	AEntG 2., 5. §, Róma I. rendelet 9. cikk
Minimálbér	Német minimálbér vagy magasabb ágazati minimálbér	MiLoG, AEntG
Társadalombiztosítás	Származási ország, amíg A1 vagy kiküldetési igazolás van	883/2004/EK rendelet 12. cikk, tb-egyezmények, SGB IV 5. §
Építőipari szabadságpénztár	Részvétel a SOKA-BAU szabadságpénztári eljárásában	AEntG 5. §, VTV, SokaSiG
Bejelentés	A munka megkezdése előtt elektronikusan a vámhatóságnak	AEntG 18. §, MiLoG 16. §
Nyilvántartás	Napi munkaidő; dokumentumok német nyelven, Németországban	AEntG 19. §, MiLoG 17. §
Adók	Építőipari forrásadó, áfa, adott esetben telephely és bérjövedelemadó	EStG 48. és köv. §, UStG 13b. §, kettős adóztatási egyezmény

A1-igazolás

Az A1-igazolás bizonyítja, hogy a munkavállaló a kiküldetés alatt is a származási országban biztosított. Ha nincs meg, az FKS német társadalombiztosítási kötelezettséget állapíthat meg és járulékot követelhet; a munkáltató így végeredményben kétszer fizet.

A kiküldetés feltételei EU-, EGT-tagállamból vagy Svájcból

883/2004/EK rendelet 12. cikk, 987/2009/EK rendelet 14. cikk:

• A kiküldetés várhatóan legfeljebb 24 hónapig tart.
• A munkavállaló közvetlenül azt megelőzően legalább egy hónapig biztosított volt a származási országban.
• A munkavállaló nem vált fel egy másik kiküldött munkavállalót.
• A kiküldő munkáltatóval fennálló munkaviszony továbbra is fennáll; a munkáltató fizeti a bért és gyakorolja az utasítási jogot.
• A munkáltató a származási országban rendszerint jelentős tevékenységet folytat. Irányadó, hogy árbevételének legalább 25%-át ott érje el. Postafiók-cégek nem kapnak A1-igazolást.

Kérelem és az igazolás magánál tartása

Az A1-igazolást a kiküldetés megkezdése előtt a származási ország illetékes társadalombiztosítási szervénél kell kérelmezni. Eredetiben vagy másolatban az építkezésen, valamint a németországi dokumentumok között is rendelkezésre kell állnia. Visszamenőleges kiállítás lehetséges, de nem véd az annak kiállítása előtt lefolytatott ellenőrzés során felmerülő problémáktól.

Kötelező hatály

Az érvényes A1-igazolás köti a német hatóságokat és bíróságokat. Csak csalás esetén, a kiállító szervvel folytatott eljárást követően hagyható figyelmen kívül (EUB, 2018. február 6-i ítélet, C-359/16, Altun).

Harmadik országbeli állampolgárok uniós munkáltatónál

Ha egy EU-tagállambeli vállalkozás harmadik országbeli – például szerb vagy ukrán – állampolgárokat foglalkoztat, akik jogszerűen tartózkodnak az adott államban, a koordináció rájuk is kiterjed (1231/2010/EU rendelet, Dánia kivételével); ilyenkor A1-igazolás kiállítható. A németországi tartózkodási jogról lásd a következő fejezetet.

EU-n kívüli munkáltatók

Németország számos további állammal kötött kétoldalú szociális biztonsági egyezményt; az építőipar szempontjából gyakorlati jelentőségű például Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Koszovó és Törökország. Az A1 helyett az adott egyezmény szerinti kiküldetési igazolást állítanak ki. Az időtartam, a nyomtatvány és a lefedett biztosítási ágak egyezményenként eltérnek; a nem lefedett ágakban német biztosítási kötelezettség állhat fenn. Az Egyesült Királyságra 2021 óta az EU-val kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás szociális biztonsági koordinációs jegyzőkönyve vonatkozik, amely igazolással legfeljebb 24 hónapos kiküldetést tesz lehetővé. Egyezmény hiányában a külföldi biztosítás csak az ún. „Einstrahlung” (SGB IV 5. §) feltételei mellett marad fenn: a kiküldetésnek előre időben korlátozottnak kell lennie, és a külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonynak tovább kell állnia. Ellenkező esetben az első naptól német társadalombiztosítási kötelezettség áll fenn.

Munkavállalási engedély harmadik országbeli állampolgároknak

Az EU, az EGT és Svájc állampolgárainak a kiküldetéshez nincs szükségük munkavállalási engedélyre. Harmadik országbeli állampolgárságú munkavállalók esetén az út attól függ, hol van a munkáltató székhelye.

Munkáltató	Munkavállaló	Út	Megjegyzés
Székhely az EU-ban, az EGT-ben vagy Svájcban	Harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedéllyel és rendes foglalkoztatással a székhely szerinti államban	Kiküldetés a szolgáltatásnyújtás szabadsága keretében, a Szövetségi Munkaügyi Hivatal hozzájárulása nélkül (BeschV 21. §, „Vander Elst-vízum”)	Hosszabb munkavégzéshez vízum a székhely szerinti államban működő német külképviseleten; az ottani tartózkodási engedélynek le kell fednie a munkavégzés időtartamát
Székhely vállalkozási szerződéses egyezménnyel rendelkező államban (pl. Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Törökország)	Saját munkavállalók	Vállalkozási szerződéses eljárás kétoldalú egyezmény alapján (BeschV 29. §)	Éves kontingensek, a Szövetségi Munkaügyi Hivatal hozzájárulása, hosszú átfutási idő
Székhely egyéb harmadik országban (pl. Egyesült Királyság, Ukrajna)	Saját munkavállalók	Építőipari szolgáltatásokhoz nincs általános hozzáférés; a Szövetségi Munkaügyi Hivatal hozzájárulása csak szűk kivételek esetén (pl. leszállított berendezések szerelése, BeschV 19. § (2) bek.)	A megrendelés elfogadása előtt egyedileg vizsgálandó; gyakran egy német leányvállalat a járható út
Német leányvállalat	Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia állampolgárai; szakemberek bármely harmadik országból	Közvetlen alkalmazás a nyugat-balkáni szabályozás (BeschV 26. § (2) bek.) alapján vagy szakemberként (AufenthG 18a., 18b. §)	Munkahelyhez kötött; a nyugat-balkáni szabályozásban éves kontingens, szakembereknél elismert képesítés; német jog szerinti munkaszerződés és német társadalombiztosítás

Gyakorlati tudnivalók

• Azok a harmadik országbeli munkavállalók, akiket csak a németországi munkavégzéshez vesznek fel, rendszerint nem felelnek meg a Vander Elst-kiküldetés feltételeinek. Az FKS ellenőrzi, mióta dolgoznak a munkáltatónál.
• Harmadik országbeli vállalkozások számára, amelyek tartósan Németországban kívánnak dolgozni, egy német GmbH, amely a nyugat-balkáni szabályozás vagy a szakember-bevándorlás keretében alkalmaz, gyakran jobban tervezhető, mint a kontingenshez kötött vállalkozási szerződéses eljárás. Lásd cégalapítási útmutatónkat.
• A szükséges tartózkodási engedély nélküli foglalkoztatás a munkáltató számára szabálysértés, amely 500 000 € összegig terjedő bírsággal sújtható (SGB III 404. § (2) bek. 3. pont), súlyos esetben bűncselekmény (SchwarzArbG 10., 11. §).

Minimális munkafeltételek

A németországi munkavégzés első napjától a kiküldött munkavállalókra a német alapvető munkafeltételek vonatkoznak, akkor is, ha a munkaszerződésre külföldi jog irányadó (AEntG 2. §). A hazai szerződés kedvezőbb rendelkezései érvényben maradnak.

Minimálbér 2026

A törvényes minimálbér 2026. január 1-jétől bruttó 13,90 € óránként, és 2027. január 1-jétől 14,60 €-ra emelkedik. A fővállalkozói építőiparban 2022 óta nincs külön ágazati minimálbér; ott a törvényes minimálbér érvényes. Több befejező építőipari szakmában magasabb ágazati minimálbér van érvényben:

Szakma	Órabér-minimum 2026	2027-re már rögzítve
Tetőfedő szakma, szakképzett munkavállalók	16,60 €	17,10 €
Festő és mázoló szakma, segédek	16,13 € (2026. július 1-jétől)	–
Tetőfedő szakma, szakképzetlen munkavállalók	14,96 €	–
Villanyszerelő szakmák	14,93 €	15,49 €
Állványozó szakma	14,35 €	14,90 €
Egyéb építőipari tevékenységek, szakképzetlen festők	13,90 € (törvényes minimálbér)	14,60 €

Forrás: Német vámhatóság, ágazati minimálbérek áttekintése, BMAS, ágazati minimálbérek. Az a minimálbér irányadó, amely szakmához az üzem túlnyomó tevékenysége tartozik.

Kiküldetési pótlékok

A pótlékok csak akkor számítanak be a minimálbérbe, ha nem utazási, étkezési vagy szállásköltség megtérítéseként fizetik őket (AEntG 2b. §). Ha a szerződés nem rendezi egyértelműen, mire fizetik a pótlékot, az költségtérítésnek minősül, és nem számítható be. A szállásért, szerszámokért vagy munkaruháért levont összegek miatt a bér nem csökkenhet a minimálbér alá.

További kötelező feltételek (AEntG 2. §)

• a munkaidőtörvény szerinti maximális munkaidő: munkanaponként 8 óra, kiegyenlítés mellett legfeljebb 10 óra, 11 órás pihenőidő, vasárnapi és ünnepnapi munka csak kivételesen,
• fizetett minimális szabadság; az építőiparban a SOKA-BAU szabadságpénztári eljárásán keresztül,
• munkavédelem és higiénia a munkahelyen,
• a munkáltató által biztosított szállásokra vonatkozó követelmények (munkahelyi rendelet),
• a férfiak és nők egyenlő bánásmódja, valamint a várandós nők és fiatalkorúak védelme.

Bejelentés a munka megkezdése előtt

Minden kiküldetést a munka megkezdése előtt elektronikusan be kell jelenteni a vámhatóságnál (MiLoG 16. §, AEntG 18. §). A bejelentés a Minimálbér-bejelentési portálon (www.meldeportal-mindestlohn.de) keresztül történik; faxon már nem lehetséges. A portál német, angol és francia nyelven érhető el, magyarul nem. A beküldést követően a munkáltató bejelentési azonosítóval ellátott átvételi elismervényt kap; ez az építkezési dokumentáció része.

A bejelentés tartalma

• minden munkavállaló családi és utóneve, születési dátuma,
• a foglalkoztatás kezdete és várható időtartama,
• a foglalkoztatás helye, építkezés esetén annak címe,
• a németországi hely, ahol a dokumentumokat tartják,
• egy németországi felelős személy neve és címe,
• egy németországi kézbesítési megbízott neve és címe, ha eltér,
• az ágazat, amelyben a munkavállalókat foglalkoztatják.

A bejelentéssel a munkáltató kijelenti, hogy betartja a német minimális munkafeltételeket.

Változások

További munkavállalókat, új építkezést vagy meghosszabbítást haladéktalanul be kell jelenteni. Változó építőipari munkavégzési helyek esetén legfeljebb három hónapra szóló bevetési terv is benyújtható (MiLoMeldV 2. §).

Kivétel magasabb fizetés esetén

A bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek nem vonatkoznak azokra a munkavállalókra, akiknek rendszeres havi bruttó bére meghaladja a 4461 €-t, vagy meghaladja a 2974 €-t, ha ezt a bért igazolhatóan az elmúlt tizenkét hónapban kifizették (minimálbér-dokumentációs rendelet, a vámhatóság szerinti értékek). Építőipari munkásoknál ez a kivétel a gyakorlatban ritkán alkalmazható.

Bírság

A hiányzó, hibás vagy késedelmes bejelentés szabálysértésenként legfeljebb 30 000 € bírsággal sújtható (MiLoG 21. § (1) és (3) bek.).

SOKA-BAU

A német építkezésekre fizikai munkavállalókat kiküldő külföldi építőipari vállalkozásoknak részt kell venniük a SOKA-BAU szabadságpénztári eljárásában. Rájuk csak a szabadságeljárás vonatkozik; szakképzési és kiegészítő nyugdíjjárulékot a kiküldő vállalkozások nem fizetnek. A jogalapot az építőipari társadalmi pénztári eljárásról szóló, általánosan kötelezővé nyilvánított kollektív szerződés (VTV), a társadalmi pénztári eljárás biztosításáról szóló törvény (SokaSiG) és az AEntG 5. §-a képezi.

Kiket érint

Az a döntő, hogy a Németországban foglalkoztatott munkavállalók túlnyomórészt, azaz munkaidejük több mint felében, a VTV szerinti építőipari tevékenységet végeznek-e. Külföldi munkáltatóknál a Németországba kiküldött munkavállalók önálló üzemnek minősülnek; a vállalkozás származási országbeli tevékenysége nem számít. Egyes befejező szakmákra (pl. tetőfedők, állványozók, festők) saját társadalmi pénztárak vagy kivételek vonatkoznak, amelyeket egyedileg kell vizsgálni.

Járulék és visszatérítés

Tétel	Érték	Megjegyzés
Szabadságpénztári járulék	a németországi bruttó bér 14,7%-a	A 2026. júliusi elszámolási hónaptól, korábban 15,1%
Szabadságdíj a kiküldetés alatt kivett szabadságra	a bruttó bér 14,25%-a	A munkáltató fizeti; a SOKA-BAU visszatéríti, ha minden bejelentés és járulékfizetés teljesült
Megváltás, illetve kártalanítás közvetlenül a munkavállalónak	a bruttó bér 12,50%-a	A munkavállaló maga kérelmezi; német adóazonosító szükséges

Forrás: SOKA-BAU International, munkáltatók, SOKA-BAU International, munkavállalók.

Kötelezettségek lépésről lépésre

1. Az üzem bejelentése a SOKA-BAU-nál (kiküldetési eljárás) az első kiküldetés előtt.
2. Havi jelentés munkavállalónként a bruttó bérrel, munkaórákkal és a németországi építkezéssel.
3. A járulékok havi befizetése; a hátralék blokkolja a visszatérítést.
4. Visszatérítési kérelem a kifizetett szabadságdíjra.

Tipikus viták

Ha egy üzem nem jelentkezett be, a SOKA-BAU gyakran visszamenőleg és becslés alapján állapítja meg a járulékokat. A követeléseket német munkaügyi bíróságok előtt érvényesítik, németországi telephellyel nem rendelkező vállalkozásokkal szemben is. Ilyenkor annak bizonyítása a döntő, hogy a munkavállalók ténylegesen milyen tevékenységet végeztek; ezért a tevékenységi jelentéseket és munkaidő-kimutatásokat szakmánként kell vezetni.

Munkaidő-nyilvántartás és dokumentáció

Az építőiparban a munkáltatónak minden munkavállaló napi munkaidejének kezdetét, végét és időtartamát a munkanapot követő hetedik naptári nap végéig rögzítenie kell, és a nyilvántartást legalább két évig meg kell őriznie (MiLoG 17. § (1) bek., AEntG 19. § (1) bek.). A szüneteket úgy kell rögzíteni, hogy a tényleges munkaidő megállapítható legyen. Konkrét forma jelenleg nincs előírva; a papíralapú munkaidő-kimutatások megengedettek, ha teljesek, és a munkavállaló ellenjegyezte őket.

Németországban, német nyelven tartandó dokumentumok

MiLoG 17. § (2) bek., AEntG 19. § (2) bek.: a tevékenység teljes időtartama alatt, legfeljebb két évig, és kérésre az építkezésen is:

• munkaszerződések vagy a lényeges munkafeltételekről szóló írásos tájékoztatók,
• munkaidő-nyilvántartások,
• bérelszámolások,
• a bér tényleges kifizetésének igazolása (bankszámlakivonatok, átutalási bizonylatok).

A gyakorlatban ide tartoznak az A1-igazolások, a vámhatósági bejelentés átvételi elismervénye, a német megrendelővel kötött vállalkozási szerződés, valamint a SOKA-BAU-val kapcsolatos igazolások is. A fordításokat nem kell hitelesíteni, de tartalmilag teljesnek kell lenniük.

Igazolványtartási kötelezettség

Az építkezésen minden munkavállalónak magánál kell tartania útlevelét, személyi igazolványát vagy azzal egyenértékű igazolványát, és kérésre be kell mutatnia; a munkáltatónak erről írásban tájékoztatnia kell, és a tájékoztatást meg kell őriznie (SchwarzArbG 2a. §).

A feketemunka elleni pénzügyi ellenőrzés (FKS) vizsgálatai

Az FKS az építkezéseket általában előzetes bejelentés nélkül ellenőrzi. Munkaidőben beléphet ingatlanokra és üzleti helyiségekbe, megállapíthatja a személyazonosságot, kikérdezheti a munkavállalókat, és betekinthet a dokumentumokba, illetve lemásolhatja azokat (SchwarzArbG 2–4. §). A munkáltatóknak és munkavállalóknak tűrniük kell az ellenőrzést és együtt kell működniük (SchwarzArbG 5. §).

Tipikus menet

1. A tisztviselők biztosítják az építkezést, és megállapítják minden jelenlévő személyazonosságát.
2. A munkavállalók – többnyire anyanyelvükön – kérdőívet töltenek ki a munkáltatóról, munkaidőről, bérről, szállásról és utazásról.
3. Az FKS a dokumentumokat az építkezésen kéri be, vagy utólag írásban kéri a munkáltatótól vagy a felelős személytől.
4. A munkavállalók adatait összevetik a munkaidő-kimutatásokkal, bérelszámolásokkal és a bejelentéssel.
5. Eltérések esetén meghallgatás, szabálysértési vagy nyomozati eljárás, adott esetben a Német Nyugdíjbiztosító és a SOKA-BAU utólagos követelései következnek.

Leggyakoribb kifogások a gyakorlatban

• A munkavállalók hosszabb munkaidőt adnak meg, mint ami a munkaidő-kimutatásokban szerepel.
• Átalány- vagy darabbér óranyilvántartás nélkül; az órabér-minimum nem ellenőrizhető.
• A szállásért, utazásért vagy étkezésért levont összegek a bért a minimálbér alá szorítják.
• Az A1-igazolások hiányoznak, lejártak, vagy nem fedik le az építkezést.
• A dokumentumok csak a származási ország nyelvén vagy csak a származási országban vannak meg.
• Az alvállalkozóként bevont, származási országbeli egyéni vállalkozók valójában utasítások szerint dolgoznak. Az FKS ezt színlelt önfoglalkoztatásnak tekinti, társadalombiztosítási és büntetőjogi következményekkel (StGB 266a. §).

A bírságon túli következmények

2500 € feletti bírság esetén a vállalkozás kizárható a közbeszerzésekből (MiLoG 19. §, AEntG 21. §, SchwarzArbG 21. §). A határozatot emellett bejegyzik a versenynyilvántartásba, amelyet az ajánlatkérőknek minden odaítélés előtt le kell kérdezniük.

Adók

A külföldi építőipari vállalkozásokat Németországban adóügyekben származási országonként egy központilag illetékes adóhivatal tartja nyilván (AO 20a. § az áfa-illetékességi rendelettel összefüggésben), például Ausztria esetén München, Svájc esetén Konstanz, Franciaország esetén Offenburg, Hollandia esetén Kleve, Magyarország esetén Nürnberg. Külön kijelölés nélküli államok esetén a Berlin Neukölln-i adóhivatal illetékes. Ez az adóhivatal illetékes az áfa, az építőipari forrásadó, a bérjövedelemadó és a jövedelemadók tekintetében.

Építőipari forrásadó és mentesítési igazolás

A vállalkozó megrendelőknek az építőipari szolgáltatásokért teljesített minden kifizetés 15%-át vissza kell tartaniuk és be kell fizetniük az adóhivatalnak, ha a szolgáltató nem mutat be érvényes mentesítési igazolást (EStG 48., 48b. §). Igazolás nélkül tehát a likviditás 15%-a hiányzik, amíg az adó a visszatérítési eljárásban vissza nem érkezik. Az igazolást az illetékes adóhivatalnál kell kérelmezni; ehhez a vállalkozásnak adóügyileg nyilvántartásba vettnek kell lennie, és teljesítenie kell kötelezettségeit. Rendszerint legfeljebb három évig érvényes, és az első megbízás előtt rendelkezésre kell állnia.

Általános forgalmi adó

Ha egy külföldön letelepedett vállalkozás német vállalkozónak nyújt építőipari szolgáltatást, az áfát a megrendelő fizeti (fordított adózás, UStG 13b. § (2) bek. 1. pont, (5) bek.). A számlát német áfa nélkül és „Steuerschuldnerschaft des Leistungsempfängers” (fordított adózás) megjegyzéssel kell kiállítani. Ha a vállalkozás magánszemélyeknek dolgozik, Németországban regisztrálnia kell, és 19% áfát kell felszámítania.

Telephely

Az építkezés telephellyé válik, ha meghaladja a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben meghatározott időtartamot, ami a legtöbb egyezményben 12 hónap (a belső jog szerint már 6 hónap, AO 12. § 2. mondat 8. pont). Egy megbízás több építkezése vagy ugyanazon projekt egymást követő megbízásai összeszámíthatók. Telephely esetén az ott elért nyereség Németországban társasági adó- és iparűzésiadó-köteles.

A munkavállalók bérjövedelemadója

Telephely nélkül a bér rendszerint a származási államban adóköteles marad, amennyiben a munkavállaló az irányadó időszakban legfeljebb 183 napot tartózkodik Németországban. Ha a bért német telephely viseli, vagy a 183 napos határt túllépik, az első naptól Németországban kell bérjövedelemadót levonni. A számítási mód (naptári év vagy bármely tizenkét hónapos időszak) az adott egyezménytől függ. Ha a munkavállaló lakóhelye szerinti állammal nincs kettős adóztatási egyezmény, a németországi tevékenységért kapott bér főszabály szerint itt adóköteles (EStG 49. § (1) bek. 4. pont).

A megrendelő felelőssége

A német fővállalkozók vétkességtől függetlenül felelnek külföldi alvállalkozóik bizonyos kötelezettségeiért. Ezért a megbízás előtt átfogó igazolásokat kérnek, és gyakran a díj egy részét biztosítékként visszatartják. Aki ezeket az igazolásokat hiánytalanul és német nyelven be tudja mutatni, valódi versenyelőnyhöz jut.

Felelősség	Jogalap	A megrendelő által kért igazolás
Az alvállalkozó és minden további alvállalkozó munkavállalóinak minimálbére, illetve ágazati minimálbére	AEntG 14. §, MiLoG 13. §	Minimálbér-nyilatkozat, bérelszámolások és kifizetési igazolások kérésre
SOKA-BAU járulékok	AEntG 14. §	A SOKA-BAU felelősség alóli mentesítő igazolása
Német társadalombiztosítási járulékok az építőiparban (275 000 € megbízási érték felett)	SGB IV 28e. § (3a) bek.	A1-, illetve kiküldetési igazolások; német biztosítási kötelezettség esetén nemleges igazolások vagy előminősítés
Kötelező balesetbiztosítási járulékok	SGB VII 150. § (3) bek.	A balesetbiztosítás igazolása
Építőipari forrásadó	EStG 48a. § (3) bek.	Érvényes mentesítési igazolás

Emellett szokásos a vámhatósági bejelentés átvételi elismervénye, egy friss cégkivonat fordítással, valamint felelősség alóli mentesítés az alvállalkozói szerződésben.

Ellenőrzőlista az építkezés megkezdése előtt és bírságtáblázat

Az első németországi megbízás előtt

• Adóügyi nyilvántartásba vétel az illetékes adóhivatalnál és mentesítési igazolás az EStG 48b. §-a szerint
• Bejelentkezés a SOKA-BAU-nál (kiküldetési eljárás), ha építőipari tevékenységről van szó
• Felelős személy és kézbesítési megbízott kijelölése Németországban
• A munkaszerződések hozzáigazítása a német minimális feltételekhez, a pótlékok egyértelmű szabályozása
• Elektronikus vagy teljes körű papíralapú rendszer bevezetése a napi munkaidő rögzítésére
• A dokumentumok lefordíttatása németre

Minden kiküldetés előtt

• A1-, illetve kiküldetési igazolás minden munkavállalóra kérelmezve és megérkezett
• Harmadik országbeli állampolgároknál: a székhely szerinti állam tartózkodási engedélye, illetve a Szövetségi Munkaügyi Hivatal hozzájárulása és adott esetben a vízum ellenőrizve
• Bejelentés a Minimálbér-bejelentési portálon benyújtva, átvételi elismervény lefűzve
• Építkezési mappa minden dokumentummal a művezetőnél
• A munkavállalók írásban tájékoztatva az igazolványtartási kötelezettségről
• Compliance-csomag átadva a német megrendelőnek

Folyamatosan

• Munkaidő-kimutatások legkésőbb hét nap után hiánytalanok
• Legalább a minimálbérnek megfelelő bér átutalással, nem készpénzben kifizetve
• Havi jelentés és befizetés a SOKA-BAU-nak
• Változások (munkavállalók, építkezés, időtartam) haladéktalanul bejelentve a vámhatóságnál
• Tartózkodási napok munkavállalónként és időtartam építkezésenként rögzítve a telephely és a 183 napos szabály céljára

Bírságok és szankciók (szabálysértésenkénti legmagasabb összegek)

Szabálysértés	Legmagasabb összeg	Jogalap
A minimálbér vagy ágazati minimálbér nem vagy nem időben került kifizetésre	500 000 €	MiLoG 21. §, AEntG 23. §
SOKA-BAU járulékok meg nem fizetése	500 000 €	AEntG 23. §
Olyan alvállalkozó igénybevétele, aki nem fizeti a minimálbért (tudomás vagy gondatlan nem tudás esetén)	500 000 €	MiLoG 21. §, AEntG 23. §
Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása a szükséges tartózkodási engedély nélkül	500 000 €	SGB III 404. §
Bejelentés hiányzik, hibás vagy késedelmes	30 000 €	MiLoG 21. §, AEntG 23. §
Munkaidő nem vagy nem helyesen rögzítve, dokumentumok nem állnak rendelkezésre	30 000 €	MiLoG 21. §, AEntG 23. §
Az ellenőrzés tűrésének vagy az együttműködésnek a megtagadása	30 000 €	SchwarzArbG 8. §
Társadalombiztosítási járulékok visszatartása (pl. érvényes A1 nélkül vagy színlelt önfoglalkoztatás esetén)	Bűncselekmény, legfeljebb 5 év szabadságvesztés	StGB 266a. §

A bírságon felül a szabálysértéssel szerzett gazdasági előny elvonható; e célból a bírság meghaladhatja a törvényi maximumot (OWiG 17. § (4) bek.).

A WYN LEGAL támogatása

A WYN LEGAL jogi és adótanácsadást nyújt külföldi építőipari vállalkozásoknak a Németországba történő kiküldetéssel kapcsolatban, német, angol, portugál és magyar nyelven. Elvégezzük az adóügyi nyilvántartásba vételt és a mentesítési igazolás kérelmezését, átvizsgáljuk a munka- és alvállalkozói szerződéseket, kialakítjuk a bejelentési és dokumentációs folyamatokat, képviseljük ügyfeleinket a SOKA-BAU, a fővámhivatal és a Német Nyugdíjbiztosító előtt, valamint védelmet látunk el szabálysértési és büntetőeljárásokban.

Ez az útmutató általános áttekintést ad a 2026. októberi jogi helyzetről. Nem helyettesíti az egyedi ügyben adott tanácsadást. A jogszabályok, minimálbérek, járulékmértékek és a hatósági gyakorlat folyamatosan változnak; a konkrét esetre vonatkozó helyességért felelősséget nem vállalunk.